Kevesebb inger, több kreativitás

A kor előrehaladtával egyre inkább jó érzéssel tölt el, ha kevés dolog vesz körül, élvezem ha szellős a tér, és nyugodt letusztultsággal találkozik a szemem. Kicsit utánaolvastam, hogy mi az egyszerűség és a “kevesebb több” jelentősége, azon kívül, hogy az ízlésünket, stílusunkat meghatározza. Főként a gyerekek fejlődése szempontjából történtek vizsgálatok, de az előnyök felnőttekre ugyanúgy vonatkoznak.
A legújabb kutatások szerint azoknál a gyerekeknél, akik kevesebb játékkal vannak körülvéve, kitartóbb figyelem, fejlettebb képzelőerő, megfigyelő képesség és motoros koordináció tapasztalható, mint a  rengeteg játék közt dúskáló társaiknál.
Úgy is mondhatjuk, hogy a kevesebb játék kifinomultabb játszást tesz lehetővé azáltal, hogy adott a tér és a lehetőség az egyes darabokkal való elmélyült a foglalatoskodásra. A sok játék a gyermek környezetében mintegy figyelemelterelőként működik, és megakadályozzák őt abban, hogy magára a játszásra tudjon fókuszálni.

Mindez pedig nem lényegtelen, hiszen a gyerekek játék közben ismerik meg a körülöttük levő világot, általa fejlődnek. Az értelmi, nyelvi és motoros képességek fejlettség pedig feltétel, hogy később koruknak megfelelően meg tudjanak birkózni feladataikkal.

Mindez azt jelenti, hogy a letisztultság nem csupán önmagáért érték. Ha kevesebb tárgy, zsúfolt minta és indokolatlan színkavalkád vesz körül bennünket, több tér jut a szabad mozgás, és a tiszta gondolatok számára,
így nyitottabbá válunk a szépség és az élet örömeinek felfedezésére.

Az általunk birtokolt, minket körülvevő tárgyak mennyisége és minősége, valamint mentális és érzelmi állapotunk között kétségkívül létezik kapcsolat.
Kísérletek során azt is beigazolódott, hogy a dolgozószoba kitakarítása egyértelműen jótékony hatással van az ott dolgozó személy mentális állapotára és elméjének békéjére és végső soron teljesítményére is.
De elég csak végiggondolni, hogy számunkra milyen érzés volt amikor legutóbb, hosszas halogatás után kitkarítottuk a gardróbot. Hogy éreztük magunkat utána? Én biztosan megkönnyebbülök ilyenkor. Sőt mi több, naponta többször benézek a kitakarított helységbe, mert megnyugvás látnom a rendet!! Még ha naponta nem is fordítunk túl sok figyelmet a gardróbunkra, rendbe tétele mégis elménk megnyugvásához vezetett.

Ahogy egy túlzsúfolt gyerekszobában is fárasztó rendet rakni, úgy szemünk és agyunk is elfárad a harsány vizuális ingerektől.
Képzeljünk magunk elé egy mozgalmas, rendkívül ingergazdag képet, szinte érezzük, hogy ráerőlteti önmagát a tudatunkra, lebénítja a fantáziánkat. A finom motívumok, a jelzésszerű hátterek ezzel szemben felébresztik a képzelőerőt és a kreativitást.

Pár éve kollektíven törekedtünk a multitasking fejlesztésére, mára érezzük, hogy egy ponton túl már csapda, mert nincs hova tovább fejlődni, és sikerélmény helyett marad az egyre erősödő frusztráltság.
Ezek alapján nagyon úgy fest, hogy a letisztultság nemcsak esztétikai kategória. Ahogy a fehér, vagy üres felület sem a minta hiánya, hanem kiemeli a témát, megnyugtatja az elmét, és teret ad tiszta gondolatok megszületéséhez.
Ebben a rohanó, túltolt világban, a legjobbat tesszük magunkkal, ha az egyszerűséget választjuk. És ez igaz lehet életmódra, programokra, vagy az otthonunk berendezésére…bármire.  Ez az út  vezet ahhoz, ami a legnagyobb érték és kihívás mostnság, ha kapcsolódni tudunk: emberként emberhez, a természethez, vagy akár csak önmagunkhoz.